„A szintezőnegyedelő a löveg löveg-irányzó berendezéseinek ellenőrzésére, továbbá a 0 – 00 – 5 – 00 vonás pontosságig a csőemelkedés értékének megadására szolgál.” (A 122 mm-es 38/68 M. tarack anyagismereti és kezelési utasítása) Szóval az a szintezőnegyedelő az egy olyan dolog, amihez, mint állandó értékhez, lehet rendelni más értékeket, akár a változókat is. Haász Pisti állandósága, szigorú, következetes ragaszkodása a legtisztább geometrikus absztrakt stabilitásához, a monokrómitáshoz lehetővé teszi számára a fény- és térhatások egészen sajátos kezelését. A látszólag statikus világ belső dinamikája csak hosszas, elemző szemléléssel tekinthető át. Már amennyire – annyira. Legutóbbi kiállításán a Molnár Ani Galériában a hátsó falon volt egy látszólag két-, valójában háromdimenziós objet, ami miatt háromszor kellett visszazarándokolnom a Bródy Sándor utcába, hogy kapiskálni kezdjem, miről szól a történet. Ami persze nem Pistit, csak engem minősít. Pedig Pisti szigorúsága leplezi, ügyetlenül, mély humanizmusát, ami emberléptékűvé alakítja a más dimenziókban működő világot. Vagy legalább megteszi, ami rajta múlik. Hát így kerültél a szintezőnegyedelő beállító íve és negyedelő kerete közé, kedves barátom!